EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY

(módosításokkal egységes szerkezetben)

 

I. Általános rendelkezések

 

Az egyesületre vonatkozó adatok:

Az Egyesület neve: „Veszprém városi hátrányos helyzetű fiatalokért Egyesület”

Az Egyesület rövidített neve: „Hátrányos helyzetű fiatalokért Egyesület”

Az Egyesület székhelye: 8200 Veszprém, Rákózci u. 7.

Az Egyesület telephelye: 8425 Lókút, Fenyves u. 32.

Az Egyesület működési területe kiterjed az ország egész területére

 

 

II. Az Egyesület célja, feladata

 

Célja: Az Egyesület elsődleges célja a Veszprém városban és vonzáskörzetében élő hátrányos helyzetű fiatalok érdekvédelme, támogatása, életkörülményei javítása, oktatásuk, nevelésük, felzárkóztatásuk elősegítése, a szabadidő hasznos eltöltésével egészséges életmódra való nevelése. Az Egyesület ezen kívül is segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik tevékenységükkel segíteni kívánnak a hátrányos helyzetben élő fiatalok esélyegyenlőségének megvalósulása, tehetségük kibontakoztatása érdekében.

 

E célokat nyereség- és vagyonszerzési célt nem szolgáló tevékenységek keretében kívánja megvalósítani, működése közhasznú egyesület formájában történik.

 

További feladatai: ellátni az egyesületi tagok összefogását, képviseletét, érdekvédelmét,

- véleményezni, állást foglalni és döntéseket hozni az egyesület tagjait érintő kérdésekben,

- biztosítani tagjai számára a kultúrált ismeretszerzéshez és ismeretterjesztéshez szükséges feltételeket.

 

 

III. Az Egyesület tagsága, pártoló tagsága

 

Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki az Egyesület célkitűzéseivel egyetért, elfogadja az Egyesület alapszabályát, részt vesz az Egyesület tevékenységében és fizeti a tagdíjat. Az éves tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg.

 

Az Egyesület pártoló tagságot szervezhet. Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a magyar és külföldi állampolgárok, továbbá jogi személyek, melyek elfogadják az Egyesület alapszabályát, valamint anyagi, erkölcsi támogatással, szolgáltatással vagy más módon elősegítik az Egyesület célkitűzéseinek elérését, megvalósítását. A pártoló tagok rendszeres tagdíjat nem fizetnek, hozzájárulásuk mértékét és módját felvételükkor az Egyesülettel kötött megállapodás szabályozza. Egyéb tekintetben a tagokra vonatkozó szabályokat kell az alapszabályban megjelölt eltérésekkel alkalmazni.

 

A tagsági viszony keletkezése:

Tagsági viszony tagfelvétellel keletkezik. A tag felvételéről az Egyesület elnöksége többségi szavazat alapján dönt. A tagok nyilvántartásáért az elnökség a felelős. A belépés és kilépés önkéntesen történik.

 

 

 

Tagsági viszony megszűnése:

- kilépéssel, (a kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével)

- kizárással (kizárható az egyesület azon tagja, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, a kizárás az Elnökség /illetve fellebbviteli hatáskörben a Közgyűlés/ hatáskörébe tartozik),

- a tag törlésével (törölni kell azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségét az esedékességtől számított 6 hónapon belül felszólítás ellenére sem teljesíti)

- a tag halálával, jogi személy tag megszűnésével

- az egyesület megszűnésével történik.

 

IV. Az Egyesületi tagok jogai és kötelezettségei

 

Az egyesületi tagok jogai:

- részt vehetnek az egyesület közgyűlésén,

- részt vehetnek az egyesület elnökségi tagjainak, elnökének megválasztásában, továbbá a közgyűlési határozatok meghozatalában,

- tisztségre választhatók,

- véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az egyesületet érintő bármely kérdésben,

- jogosultak az egyesület szolgáltatásaira, az általa nyújtható kedvezményekre.

- kizárást kimondó határozat kézbesítését követő 15 napon belüli írásos jogorvoslat benyújtása a közgyűléshez.

 

Az egyesületi tagok kötelezettségei:

- az alapszabály és az egyesület határozatainak betartása,

- az egyesületi vagyon megóvása,

- az egyesület közös tevékenységében való aktív részvétel az egyesületi célok megvalósítása érdekében,

- a közgyűlés által megállapított tagdíj fizetése.

 

Az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik. A szavazati jogát minden tag személyesen illetve a jogi személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja.

 

A pártoló tagok jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel, azzal az eltéréssel, hogy tagdíj fizetésére nem kötelezhetők, a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, valamint tisztségre nem választhatnak és nem választhatók.

 

V. Az Egyesület szervezete

 

A közgyűlés:

 

Az egyesület létrejöttét az alakuló közgyűlés mondja ki. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll, és az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

 

A közgyűlést az elnökség hívja össze az egyesületi tagok részére a közgyűlés kitűzött időpontja előtt 15 nappal igazolt módon – levélben vagy elektronikus levélben – megküldött meghívóval.

 

Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani.

Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha azt a tagok 1/3-a az elnökségtől - ok és cél megjelölésével - írásban kéri, illetve ha azt bármelyik tisztségviselő szükségesnek tartja, vagy, ha azt a bíróság elrendeli. Minden év márciusában az elnökség köteles összehívni a közgyűlést, és ott beszámolni az eltelt év munkájáról. A közgyűlés helyét és idejét, valamint a napirendi pontokat az Elnökség állapítja meg. A közgyűlési meghívóban kell ismertetni a közgyűlés napirendjét.

 

A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, megismételt közgyűlést kell tartani, mely az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, és erről a tagokat már az eredeti közgyűlés meghívójában tájékoztatni kell. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 3o napon belüli időpontra kell összehívni, mely időpontot az eredeti közgyűlés meghívójában is meg kell jelölni.

 

A közgyűlés ülései nyilvánosak. Határozatait nyílt szavazással - ha az alapszabály másként nem rendelkezik -egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén szavazást meg kell ismételni, kétszeri ismételt szavazategyenlőség után a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az éves beszámoló elfogadásának módja is az általános szavazási móddal történik.

 

Kétharmados többség szükséges:

- az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondásához,

- az alapszabály elfogadásához, módosításához.

 

A közgyűlés kizárólagos hatásköre:

- az egyesület megalakulásának kimondása,

- az egyesület feloszlásának, valamint más egyesülettel való egyesülésének kimondása,

- az egyesület alapszabályának megállapítása és módosítása,

- az elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása,

- az elnökség éves beszámolójának, közhasznúsági mellékletének elfogadása,

- az elnökség által megállapított éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló jóváhagyása,

- felügyelőbizottság, illetve annak tagjainak megválasztása, ügyrendjének elfogadása (amennyiben annak létrehozása a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kötelezővé válik),

- a tag kizárását kimondó elnökségi határozat elleni jogorvoslat elbírálása,

- döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal. 

 

Az elnökség:

 

A közgyűlés titkos szavazással tizenegy tagú elnökséget választ 3 éves időtartamra, az egyesület tagjai közül. Az elnökség tagja az elnök, az egyesület alelnöke, illetve a titkára, valamint az elnökség további nyolc tagja.

 

Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.

 

A közgyűlés által megválasztott elnökség dönt - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével - a két közgyűlés között az egyesületet érintő minden kérdésben. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni. Az elnökség akkor határozatképes, ha minimum hattagja jelen van.

 

Az elnökség szükséghez képest - de legalább évente egyszer - tart ülést, melyet az elnök hív össze. Amennyiben az elnök az elnökségi ülést minden év március utolsó napjáig nem hívná össze, az ülés összehívására az elnökség bármely tagja 15 napon belül jogosult és egyben köteles.

Az elnökség ülésére minden tagot írásos – levélben vagy elektronikus levélben elküldött, az ülés helyét és idejét is tartalmazó – meghívóval, a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie.

 

Az elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség ülései nyilvánosak.

 

Az elnökség feladatai:

- az egyesület tevékenységének irányítása,

- a közgyűlés összehívásának elhatározása, előkészítése, összehívása,

- az éves program-, munka- és ülésterv elkészítése,

- az egyesület költségvetésének megállapítása és jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjesztése,

- az egyesület eredményes működéséhez a feltételek megteremtése,

- első fokú döntés meghozatala tagkizárás kérdésében

 

Az elnök:

 

Az egyesület elnökét a közgyűlés az elnökségi tagok közül 3 évre titkos szavazással választja.

 

Az egyesület elnökének feladatai:

- vezeti és szervezi az elnökség munkáját, összehívja az elnökségi ülést,

- képviseli az egyesületet minden hatóság előtt és harmadik személyekkel szemben,

- irányítja és ellenőrzi az egyesület tevékenységét, gazdálkodását,

- intézkedik és dönt a közgyűlés vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben,

- az egyesület közgyűlésén, mint levezető elnök közreműködik,

- a közgyűlési és elnökségi határozatokat nyilvántartja,

- munkáltatói jogokat gyakorol az egyesület esetleges munkavállalói felett.

 

Az alelnök:

 

Az alelnök az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnöki hatáskörbe tartozó feladatokat. Az alelnök köteles mindenben segíteni az elnök munkáját, ellátni a közgyűlés vagy az elnökség által hatáskörükbe utalt feladatokat.

 

Az alelnök további feladatai:

- rendszeresen és tevékenyen részt vesz az egyesület feladatainak meghatározásában, megvalósításában, a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásában, valamint a végrehajtás ellenőrzésében,

- jogosult és köteles az egyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni.

 

 

 

 

 

 

A titkár feladatai:

 

Rendszeresen és tevékenyen részt vesz az egyesület feladatainak meghatározásában, megvalósításában, a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásában, valamint a végrehajtás ellenőrzésében.

 

Elvégzi az Egyesülethez kötődő szakmai feladatok adminisztrációját, segítséget nyújt a Közgyűlés és az Elnök részére. Közreműködik a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek megszervezésében, a testületi ülések lebonyolításában, dokumentációinak rögzítésében, valamint közvetlenül elősegíti az Elnök tevékenységét. Önállóan jogosult az egyesület nevére nyitott bankszámla feletti rendelkezésre.

 

Bizottságok:

 

Amennyiben jogszabályi előírás folytán felügyelő bizottság létrehozása kötelező, az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a társaságnál - a közgyűlés által titkos szavazással választott - három tagú felügyelő bizottság működik, tagjainak mandátuma a megválasztástól számított három évre szól. A felügyelő bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok és az alapszabály szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.

 

Az Egyesület, mint közhasznú szervezet éves bevétele a hatályos jogszabályi előírás szerinti értékhatárt jelenleg nem haladja meg, ezért felügyelő szerv létrehozása nem kötelező. Amennyiben az éves bevétel a hatályos jogszabályi előírás szerinti értékhatárt a jövőben meghaladja, a Közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról és felügyelő szerv megválasztásáról

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

 

A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont),a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

 

 

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

Nyilvántartási, irat betekintési és nyilvánossági szabályok:

 

Az elnök köteles a döntésre jogosult szerv, azaz a közgyűlés és az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye).

 

Mind a közgyűlés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.

 

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe. Ugyanígy kell vezetni az elnökségi határozatok könyvét is.

 

Az elnökség /elnök/ köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatokat a döntés meghozatalától számított 8 napon belül az ismert érintettekkel írásban közölni, továbbá az egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel, ha az érintettek széles köre indokolja, sajtó útján nyilvánosságra hozni.

 

Az egyesület elnöke köteles a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről gondoskodni, illetve azok tartalmáról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni. Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

 

Az egyesület működésével, szolgáltatása igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat betekintési, felvilágosítás adási és nyilvánosságra hozatali szabályok rögzítésével.

Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben sajtó útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat.

 

Beszámolási szabályok:

 

Az egyesület, mint közhasznú szervezet a könyvvezetésére, beszámolási rendjére vonatkozó hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni.

 

A közhasznúsági melléklet elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

 

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

 

Az egyesület a beszámoló és a közhasznúsági melléklet letétbe helyezésére és közzétételére irányuló kötelezettségének az erre vonatkozó hatályos jogszabályi előírások maradéktalan betartásával tesz eleget.

 

 

VI. Az egyesület jogképessége, képviselete

 

Az Egyesület jogi személy. Az Egyesületnek minden hatóság és Bíróság előtti képviseletére az Elnök jogosult. Az Elnök, az Elnökhelyettes és a Titkár a képviseletre jogosultak olyan módon, hogy az Egyesületre kötelezettség(ek)et létesítő jogviszony tekintetében az Elnök csak az Elnökhelyettessel vagy a Titkárral közösen járhat el.

 

Az Egyesület bankszámlája felett az elnök az elnökhelyettessel vagy a titkárral közösen, illetve a titkár egyedül rendelkezhet.

 

Az Elnök akadályoztatása esetén a feladatait az Elnökhelyettes gyakorolja.

 

 

VII. Az egyesület anyagi forrásai és gazdálkodása

 

Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik és gazdálkodási-vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan végezhet. Tevékenysége során esetleg keletkező nyereségét cél szerinti tevékenységére fordítja, melynek konkrét meghatározása évente a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

 

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy létesítő okiratában meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

 

Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.

 

A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőit, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket és nyilvántartásokat kell vezetni és azokat az üzleti év végén lezárni. Az éves mérleg és vagyonkimutatás az Elnökség által készítendő éves beszámoló részét képezi.

 

Az egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen címen való megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából részesedés, térítés nem illeti meg. Az egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok saját vagyonukkal - a tagdíjfizetési kötelezettségen felül - az egyesület tartozásaiért nem felelnek.

 

Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve esetleges gazdálkodási-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

Az egyesület csak kiegészítő tevékenység keretében:

- szerezheti meg létesítmény tulajdonjogát,

- használhat, illetve működtethet létesítményt,

- folytathat tevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat,

- végezhet céljaival szorosan össze nem függő tevékenységet.

 

Az egyesület bevételei lehetnek különösen:

 

a)a tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;

b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

d) a szervezet eszközeinek esetleges befektetéséből származó bevétel;

e) a tagdíj;

f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;

g) az esetleges gazdálkodási- vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

 

Az egyesület kiadásai lehetnek különösen:

 

a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

c) az esetleges gazdálkodási-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

d) a közhasznú és egyéb gazdálkodási-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 

Az egyesület nyilvántartásaira egyebekben a közhasznú szervezetekre és az egyesületekre irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

 

 

Az egyesület, mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

 

A fentiek szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők, az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

 

 

VIII. Az Egyesület szervezeti és működési szabályzata

 

A közgyűlés elhatározhatja szervezeti és működési szabályzat megalkotását, mely az egyesület működését és feladatait érintő, de az alapszabályban nem szabályozott alapvető kérdéseket tartalmazza, és melynek szabályait közgyűlési határozat esetén az elnökség állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezései az alapszabállyal ellentétesek nem lehetnek.

 

IX. Az Egyesület megszűnése

 

Az Egyesület megszűnik. ha:

 

- feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja,

- feloszlatását a törvényességi ellenőrzést ellátó szerv kezdeményezésére a bíróság kimondja,

- más egyesülettel egyesül,

- megszűnését a bíróság megállapítja.

 

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról - a jogszabályok által előírt kereteken belül -az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után megmaradt – vagyonát a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

 

 

X. Egyéb - a közhasznú jogállással kapcsolatos – nyilatkozatok

 

Az Egyesület az alábbi, cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi:

- egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

- szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

- kulturális tevékenység,

- természetvédelem, állatvédelem,

- környezetvédelem,

- gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,

- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

- sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

- rehabilitációs foglalkoztatás.

 

 

 

A fenti tevékenységeket olyan közfeladatokhoz kapcsolódóan, azok teljesítését szolgálva végzi, amelyeket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-ának (1) bekezdése önkormányzati feladatként ír elő, így tevékenységével az egyesület hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

,

Az Egyesület tagjainak aktív közreműködésével jótékony adomány-gyűjtéseket, bálokat, sport, illetve más rendezvényeket szervez, melyeknek bevételét fenti közhasznú tevékenység céljára fordítja. Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Ennek érdekében előadásokat, rendezvényeket is szervez és működtet, melyeket széleskörűen meghirdet. E foglalkozásokon az Egyesület tagjain kívül bármely kívülálló személy is részt vehet és az Egyesület szolgáltatásaiban részesülhet.

 

Az Egyesület törekszik arra, hogy a céljai megvalósítása érdekében a hasonló tevékenységű szervezetekkel illetve az önkormányzatokkal és állami szervekkel, jó kapcsolatot alakítson ki.

Az Egyesület által meghirdetett képzések, rendezvények, egyéb tájékoztatók prospektusai -az Egyesület székhelyén bárki részére rendelkezésre állnak.

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési valamint megyei és fővárosi önkormányzati választáson képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

 

XI. Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban és az Egyesület egyéb szabályzataiban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint civil szervezetekre és a közhasznú jogállásra vonatkozó hatályos jogszabályok az irányadók.

 

 

Kelt: Veszprémben, 2016. év március 04. napján.

 

 

…………………………………………

Molnár Roland elnök

 

Igazolom, hogy a 2016. március 4. napján módosított létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat 2016. március 04. napján elfogadott, az egységes szerkezetű okirat elkészítésére okot adó módosításait a szöveg vastagon kiemelt részei tartalmazzák.

 

Veszprém, 2016. március 04. napján

 

Dr. Biró Barna

ügyvéd

 

 

Oldal: Alapítói okirat
Veszprém Városi Hátrányos Helyzetű Fiatalokért Egyesület - © 2008 - 2024 - hatranyoshelyzetu.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat